Bebüntették a berkéliumot

Az ember úgy tud egyes dolgok közti összefüggéseket hatékonyan vizsgálni, ha talál hozzájuk egyfajta rendszert. Még szép, hogy a kémiában sincs ez másképp.Vegyük pl. a periódusos rendszert. Sokan próbálták valahogy csoportosítani az elemeket több-kevesebb sikerrel, de bizony akkoriban a kis bajkeverő Mengyelejev (1834-1907) sem a pétervári Hörpincében szívta a púpjába a tabis fröcsit. Ehelyett jutott az eszébe, hogy az atomsúlyuk szerint növekvő sorrendben lennének logikusak, a hasonló kémiai tulajdonságúak egymás alá írva.Eleinte volt nagy tudományos szájkarate, de aztán a rendszere alapján pikk-pakk megjósolta az akkor még nem ismert elemek kémiai tulajdonságait. Miután felfedezték ezeket, kiderült, hogy stimmelnek, és utána már nem merte senki kóstolgatni a mágust.

(Sámson a szadista szatír)

Vannak viszont még olyan ruszkik, akik azóta se tudnak nyugizni, hála az égnek. Tavaly bővítették a legújabb szupernehéz elemmel a periódusos rendszert az oroszországi Dubna kutatóvárosban (Dubna önmagában is megér egy misét, ugyanis ez egy olyan város, amit atomkutatáshoz építtetett még Sztálin, és a srácok ott fenn azóta szakadatlanul űzik az ipart). A 117-es elemet ununseptiumnak nevezték el ideiglenesen (ami a latin 117-et jelöli), és ez lett a második legnehezebb ismert elem. Az ismert világban 92 két olyan elem van, ami stabilnak minősülnek, mert ezek a Föld 4,2 milliárd éve alatt nem bomlottak el maguktól, az utánuk jövők, (így a 117-es is) valamelyest instabilak (azaz maguktól is elbomlanak idővel). A 117-es összepakolásában az volt a bravúr, hogy a 97-es Berkéliumot kellett hozzá szívósan szanaszét bombázni kalcium ionokkal. A berkéliumot attól az amcsi Ridge laboratóriumból kérték hozzá, ami az atombomba megalkotásával pallérozta a márkanevét, plusz mivel a berkélium felezési ideje 320 nap, igencsak csipkedniük kellett magukat a szállítással és magával a kutatással is. Tehát A 117-es is elég instabil lett, és kellemes alfa sugárzással 115-ös, majd egyre kisebb elemekre bomlott szét, de közben az érdeklődők megfigyelhették a már ismert többi szupernehéz elem nagyobb neutronszámú izotópjait (ugyanannyi proton és elektron az elemben, a neutronok száma viszont eltérő). Egyébként eddig az egyetlen gyakorlatban is használt mesterségesen előállított elem, a 94-es plutónium, ami egy igazi huligán: az atombomba hasadó- és az atomerőművek fűtőanyaga.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.