Egy igazi kémiajunkie: Sherlock Holmes (1. rész)
Sherlock 1887-ben tűnt fel először a Skarlát Tanulmányban, hogy aztán vitán felül minden idők leghíresebb detektívjévé váljon (kissé talán erőltetett, de még ma is érkeznek segélykérő levelek a Baker Street-re). Kutatták már a szexuális beállítottságától a hegedűjátékának minőségéig több irányból, nekünk most azonban az lesz az érdekes, hogy vajon tényleg olyan "kitűnő vegyész"-e, mint ahogy Arthur Conan Doyle mutatja be nekünk?
A detektív sztorik lényege, hogy szórakoztató logikus következtetésekkel legyen tele sztori. Sherlock Holmes jellegzetessége, hogy talán minden pályatársánál gyakrabban következtet hétköznapi apróságokból. Így emlékszik vissza pl. Dr. Watson az összeismerkedésükre A brixtoni rejtélyben: "– Hogy van, uram? – kérdezte Sherlock Holmes, s úgy megszorította a kezemet, hogy ekkora izomerőt ugyan ki nem néztem volna belőle. – Amint látom, ön Afganisztánban járt?... – Hogy a csudába találhatta ki ezt? – kérdeztem álmélkodva". Holmes csak két hónap után magyarázza el gondolatmenetét: "Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a külseje, tartása katonás. Világos tehát, hogy katonai orvos. Trópusi vidékről kellett jönnie, mégpedig nem is nagyon régen, mert az arca nagyon lesült, pedig bőrének természetes színe nem lehet a barna, mert a haja és a bajusza szőke. Beteg volt, és sok bajon eshetett át: ez látszik az arcán és az egész alakján. A bal karja megsebesült, mert mereven és szokatlan módon tartja... Melyik trópusi országban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Világos, hogy csak Afganisztánban" .
Persze nem minden megfigyelt információból következik egyértelműen a válasz, de nem érdemes most belemenni egy olyan tudományfilozófiai vitába, hogy mi számítson megfigyelésnek, ténynek vagy következtetésnek.
(A másik megjegyzendő dolog - bár lazán kapcsolódik a témához - mindenképpen az hogy úgy tűnik Holmes is azok közé tartozott, akik egy kézfogásnál tiszta erőből összeropogtatják a kezedet, amit neked az udvariasság szabályai szerint tűrnöd kell, maximum a szemed gúvadhat. De ez egy teljességgel hülye szabály, ilyen esetekben mosolyogva, a legtermészetesebb mozdulattal azonnal pofán kell vágni a tréfás kedvű partnert. Egy szebb világ érdekében, különben másokkal is megpróbálja)
Sherlock egyébként vágta a megfigyelés, az elmélet és a hipotézis fogalmát: A Botrány Csehországban-ban így érvel: "Adatok nélkül ... kapitális hiba lenne bármit is feltételezni. Az ember ilyenkor az elmélet kedvéért ész nélkül megmásítja a tényeket, ahelyett hogy fordítva cselekednék". A sárga arc-ban pedig így: "Holmes: Mi a véleménye az elméletemről? Watson: Csupa feltételezés. Holmes: De legalább megfelel a tényeknek. Majd akkor tesszük újra megfontolás tárgyává az egészet, ha akad egyetlen olyan adat, amit nem tudunk beilleszteni."
Itt sem érdemes azon lovagolni, hogy hány felfedezés született pusztán megérzésekből (elég pl. arra gondolni, hogy a benzol gyűrűs szerkezetét Kekulé egyszerűen megálmodta), azt vegyük észre, hogy Sherlock gondolkodásmódja megfelel a modern tudóstól elvártnak. Nem egyszer állít fel ún. "munkahipotézist", jellegzetes fegyverei a nyomozáshoz a megfigyelés, a dedukció és az indukció. Ő az a típusú detektív, aki egy mai kutató számára is szerethető.
Na de térjünk rá arra, hogy Holmes konkrétan mennyire volt felkészült vegyész?
A szervetlen kémiát pl. biztosan kedvelte.Az eltűnt vőlegény c. sztoriban Watson épp félig szundikálva találja az öreget:"Az asztalon sorakozó lombikok, kémcsövek, a sósav átható, tiszta szaga mind arról árulkodott, hogy a napot egyik kedvenc foglalatosságával, vegytani kísérletezéssel töltötte. – Nos, megoldotta? – kérdeztem, amikor beléptem. – Igen. Báriumbiszulfát volt! – Nem, én a rejtélyre gondolok."
A bárium-hidrogén-szulfát (báriumbiszulfát) nem egy hétköznapi vegyület, még a "Gumi Bibliának csúfolt" CRC Handbook of Chemistry and Physics"-nek is csak a legújabb kiadásaiban szerepel. Berzelius állította elő legkorábban, a bárium-szulfát koncentrált kénsavas oldatának hűtésével. Szóval nem csoda, ha Holmes is belefáradt az azonosításába.
folyt. köv.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Netuddki. 2011.08.30. 13:46:17
budai zöld 2011.08.30. 14:32:00
Lelkes és szemfüles fanatikusok már megírták a jelenet javított változatát, amelyben Watson jelzi Holmesnak, hogy Afganisztán nem trópus.
cress4.blogspot.com/2010/03/correcting-afghanistan.html?zx=7a183da9884c0b15
LiberAll 2011.08.30. 15:06:43
www.bbc.co.uk/programmes/b00t4pgh
Archenemy 2011.08.30. 15:43:59
és akkor úgy érzem, hogy sherlock csal, és szomorú leszek.
vegyeskazetta · http://vegyeskazetta.blog.hu 2011.08.30. 15:48:24
Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2011.08.30. 16:13:35
A szulfát (So4 2-) ion kétértékű ion , a báriummal (ami kétértékű) nem tud "vegyes" vagy "fél" sót képezni.
Ne dőljünk be a hülyeségnek. A kémia éve van!
Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2011.08.30. 16:15:23
Nem kell Scherlocktól sem Vernétől kémiát tanulni.
Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2011.08.30. 16:21:46
Megadnád a "báriumbiszulfát" CAS (Chemical Abstract Registry Number) számát???
Ez egy kitalált anyag, a részletek itt:
surrey-shore.freeservers.com/HolmChem.htm
Megdöbbentő a poszt és a fenti link hasonlósága.
Puller István 2011.08.30. 16:57:31
glinolid 2011.08.30. 18:53:45
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
