Egy krömönyi cézium pusztítása - Kísérletek (2.)
Egyszerű kísérletek is lehetnek látványosak, erről már volt szó. Dobáljunk pl. alkálifémeket vízbe és ámuljunk. A reakció a következő lesz (itt most lítiummal, de az összesre ugyanilyen):
2 Li + 2 H2O → 2 LiOH + H2
Ezzel a reakcióval már elvileg általánosban is találkozhattál. Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjába tartozó fémek (kivéve a hidrogén), az elektronszerkezetükre jellemző, hogy a külső vegyértékhéjon 1 elektronjuk van. Ezek tehát kifejezetten reakcióképes kópék (a természetben nem is nagyon fordulnak elő tisztán, mert rögtön összeszűrik a levet a legközelebbi anyaggal). Az alábbi Brainiac videóban két brutálisabb alkálifémet, a rubídiumot és a céziumot is keményen bevágják a vízbe, aztán szaladnak.
Itt a nátrium, kálium elég nyugisan reagál, de a (2 gramm!) céziumot és a rubídiumot már spéci vízben oldódó tartályban dobják bele (különben a bepukkanó hidrogén levinné a fejüket), és amíg ez kioldódik, addig van ideje Mr. Tickle-nek (ez elég hülye név azért: to tickle = csiki-mikizni) elbújni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gmagyarf 2011.06.06. 22:25:56
A vizzel való reakció hevessége és a robbanás nagysága közt nincs direkt összefüggés.
Ugyanis a cézium valóban rettentő hevesen reagál, de magában a reakcióban nem annyira sok energia keletkezik, és azt a sok jelenlevő víz fel is emésztheti.
Igazán nagy robbanást az okozhat, ha sok hidrogén halmozódik fel levegővel keverten, és ez robban be láncreakcióval. Erre pedig egy nagy darab nátrium a legjobb, ami nem hevül gyorsan fel, és nem gyújtja be egyből a hidrogént.